A weboldal elavult Internet Explorer böngészővel nem tekinthető meg! Kérjük, használjon másik böngészőt!
Blog - Aniko Vocelka Photography

Blog

A legjobb asszisztens

2021.03.25
Miért lett a vállalkozásom fantázianeve Marcipán photo? A történetünk 9 évvel ezelőtt kezdődött, mikor első látásra beleszerettem egy édes kis fehér szőrgombócba, akivel hamarosan lakótársak lettünk. Ő lett Marcipán. 2 évig kettesben éltünk, boldogságunkat egyetlen dolog árnyékolta be: Marci minden hétköznap reggel 8-tól délután 5-ig egyedül volt, az akkori munkám miatt. Ott fogalmazódott meg bennem egy vágy, egy ígéret, egy jövőkép: olyan munkát szeretnék, ahol az én kis barátom velem lehet, mindig.

Eltelt néhány év, közben elkezdtem fotózgatni, hobbi szinten, eleinte csak az 1 éves gyerekemet, de mindig elmászott, nem foglalkozott velem, nem „pózolt” nekem, bennem pedig égett az alkotás vágya, ezért sokszor felkerekedtünk az én hűséges kis négylábú barátommal, fényképezőgéppel a nyakamban, és millió képet lőttem róla. Mert Ő bizony pózolt nekem. Ha 20 percig kellett mozdulatlanul ülnie és rám néznie, akkor sem elégedetlenkedett, tökéletes modell volt.

Marcika_kész

Ahogy a fotózás egyre inkább hobbiból hivatássá vált, felmerült az igény arra, hogy adjunk nevet a vállalkozásnak. Mindenképp szerettem volna egy olyan kedves fantázianevet adni az imádott tevékenységemnek, ami szorosan kapcsolódik hozzám, így kézenfekvő volt, hogy Marcikám lesz a névadó.

Marcipán

Akkor még nem tudtam, hogy Marcit időközben a profi modellkedés mellett személyi asszisztenssé fogom előléptetni… ugyanis a kedves, simulékony, nyugodt kis természetével minden hozzám látogató kicsi vagy nem is olyan kicsi gyereknek rögtön belopja magát a szívébe, akik ettől könnyedén feloldódnak és boldogan mosolyognak a fotós néni ölében ülő kis szőrös ebnek. A történet itt még nem áll meg, mert valami különös oknál fogva sok család a végén már kéri, hogy legalább 1-2 képen szerepelhet-e Marcim a családi fotóikon vagy a gyerekekkel közösen. Természetesen nem kell kétszer mondani neki, hogy üljön oda pózolni, szerintem ezt a részt élvezi a legjobban, olyannyira, hogy már természetesnek veszi, hogy minden fotózásra hozzám látogató családnál, párnál sorban áll, hogy ő mikor következik.

6

Az csak alig néhány hónapja jutott eszembe, hogy a 9 évvel ezelőtti álmom, hogy együtt dolgozhassunk, végül észrevétlenül valóra vált. Mert ugye… véletlenek nincsenek.

Vissza
Loading...